A koronavírus fertőzés túlélése a vagus ideg aktiválásával,
centrális proinsulin c peptid segítségével
A koronavírus fertőzés különlegessége az, hogy egyes esetekben nagyon gyors lefolyású és kulcsfontosságú szerveket, különösen a tüdőt és a szívet érintő immun támadást, un. citokin vihart idéz elő, amire többnyire a hagyományos antibiotikum ill. kortikoszteroid terápiák hatástalannak bizonyulnak. A beszámolók alapján a súlyosabban érintett betegeknél gyakran a központi idegrendszer is károsodik.[1] A szinte rutinszerűen alkalmazott antibiotikumok jelentős része ebben a helyzetben az idegrendszer működésére kedvezőtlen hatással lehet.[2] A kortikoszteroidok is előnytelenek lehetnek, csak kivételes esetekben javasolják az alkalmazásukat COVID-19 fertőzés esetén. A kortikoszteroidok gyengíthetik a kolinerg gyulladásgátló pályát, amire abból lehet következtetni, hogy a szívfrekvencia variabilitást (HRV) negatívan befolyásolhatják.[3] A súlyosan érintett betegek általában idősek, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegek, szív és érrendszeri problémákkal küzdők. Ezeknél a betegeknél a kolinerg gyulladásgátló pálya legyengült, a HRV gyakran alacsony. A súlyosan érintett betegek legtöbbjénél a gyulladást jelző CRP érték is magas, ami viszont a HRV-vel negatív összefüggésben van. [4] [5] Általában a gyulladásos markerek negatív korrelációban állnak a HRV-vel.[6]
Kézenfekvő, hogy a koronavírus végzetes következményeit, a citokin vihart úgy tudjuk leghatékonyabban megelőzni, ha a kolinerg gyulladásgátló pályát, a vagus ideget célozzuk meg, azt erősítjük.[7] Ennek a terápiának az eredményességét szívfrekvencia variabilitás (HRV) méréssel is ellenőrizni tudjuk.
A koronavírus elsősorban szeptikus sokk következtében válik végzetessé. Ebben az esetben a HRV kritikus szint alá süllyed (SDNN ≤17ms).[8] Állatmodellben, szeptikus sokk során történt újraélesztés után, a vagus ideg aktiválása elősegítette a szervek egészséges működésének helyreállását, erősödött a vaszkuláris gát és javult a mitochondriumok működése.[9]
A koronavírus fertőzöttek 40%- ának elhalálozásánál a szívgyulladás kialakulása fontos szerepet játszik. [10] [11] Ezeknek a pacienseknek a vagus idegük legyengül és nem tudja sem a gyulladást visszaszabályozni, sem a szívritmusukat megfelelően biztosítani.
Ebből a szempontból fontos információt nyújt az a tény, hogy a vírusos szívizomgyulladásban szenvedő gyerekeknél az amúgy is alacsonyabb HRV még jobban csökken szívritmuszavar esetén és jelzi az állapot súlyosbodását ill. a vagus ideg funkciójának romlását. Ha a vagus ideg aktivitása nő, nő a HRV és megvéd a kamrafibrillációtól.[12]
A vagus ideg aktíválása kifejezetten védi a tüdőt gyulladásos és mesterséges lélegeztetésből fakadó sérülésektől.[13] [14] Ez utóbbi tény különös jelentőséggel bír annak fényében, hogy a koronavírussal fertőzötteknél viszonylag gyakran van szükség mesterséges lélegeztetésre. A vagus ideg aktíválásának ill. az alacsony HRV növelésének, a kolinerg gyulladásgátló pálya helyreállításának kézenfekvő módja a proinsulin c peptid centrális alkalmazása, aminek kritikus helyzetben életmentő hatása lehet és megakadályozhatja a citokin vihart, csökkentheti a szepszis ill. tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, szívritmuszavar, kamrafibrilláció kialakulásának valószínűségét vagy enyhítheti azok lefolyásának súlyosságát.[15] [16]
[1] Mao L. et al.: Neurological Manifestations of Hospitalized Patients with COVID-19 in Wuhan, China: a retrospective case series study. In: medrxiv: Posted February 25, 2020.
[2] Rezaei,NJ. et al.: Neurotoxicity of the antibiotics: A comprehensive study. In: Neurology India, 2018:66,6: 1732-1740.
[3] Adlan, AM. et al.: Acute hydrocortisone administration reduces cardiovagal baroreflex sensitivity and heart rate variability in young men. In: The Journal of Physiology, 2018:596,20.
[4] Huang, Y. et al.: Clinical characteristics of 36 non-survivors with COVID-19 in Wuhan, China. In: BMJ Yale. 2020.
[5] Haarala, A. et al.: Heart rate variability is independently associated with C-reactive protein but not with serum amyloid A. The Cardiovascular Risk in Young Finns Study. In: Eur J Clin Invest, 2011 Sept:41(9): 951-7.
[6] Williams DP. et al.: Heart rate variability and inflammation: A meta-analysis of human studies. In: Brain Behav Immun. 2019.
[7] Graeme C. Clark et al.: Targeting the „cytokine storm” for therapeutic benefit. In: Clin Vaccine Immunol. 2013:20(3):319-327-
[8] Fábio M, de Castilho: Heart rate variability as predictor of mortality in sepsis: A prospective cohort study. In: PLoS One. 2017: 12(6). e0180060.
[9] Kohoutova, M. et al.:Vagus nerve stimulation attenuates multiple organ dysfunction in resuscitated porcine progressive sepsis. In: Critical Care Medicine. 2019:47,6:e461-469.
[10] Ruan, Q. et al.: Clinical predictors of mortality due to COVID-19 based on an analysis of data of 150 patients from Wuhan, China. In:Intensive Care Medicine 2020.
[11] Zheng, YY. et al.: COVID-19 and the cardiovascular system. In: Nature Reviews Cardiology: 2020.
[12] Ling, N. et al.: Heart rate variability in children with myocarditis presenting with ventricular arrhythmias. In: European Review for Medical and Pharmacological Sciences, 2018: 22: 1102-1105
[13] Wu, H. et al.: Vagus Nerve through 7 nAChR Modulates Lung Infection and Inflammation: Models, Cells, and Signals. In: BioMed Research International Volume 2014, Article ID 283525, 20 pages.
[14] Dos Santos, C. et al: Stimulation of the Efferent Vagus Nerve Mitigates Acute Lung Injury and Ventilator Induced Lung Injury. In: FASEB Journal, 2010: 24(1)Supplement
[15] Johansson BL: C-peptide improves autonomic nerve function in IDDM patients. In: Diabetologia. 1996 Jun;39(6):687-95.
[16] Kimura, K. et al: Proinsulin C-peptide activates vagus efferent output in rats. In: Peptides. 2005:26(12):2547-53.
