Van aki szereti pontosan méregetni pulzusát, szív frekvencia variabilitását és ennek fényében is értékelni egészségi állapotának változásait. Ma egy ilyen férfitól kaptam messenger video beszélgetés során információt. 70 éves, ca. 4 éven keresztül használta eddig minimális dózisban az agyi regeneráción alapuló egész testi őssejt terápiát (régebben video dokumentáció is készült róla). Most nem arról számolt be, hogy javult a szív frekvencia variabilitása, ahogy azt is figyelni szokta, hanem arról, hogy a szokásos fitnesz kerékpáron végzett gyakorlatai során 3 perc után, az eddig szokásos 130-as pulzusa helyett, csak percenként 100-ra emelkedik a szívverése, (nyugalmi pulzusa TV nézés közben 65-70) ami így is marad még 10 percen keresztül is. Mit is jelent ez orvosilag, feltételezve, hogy ebben a korban a magyar férfiak többségének, nem csak neki, már jókora érelmeszesedése van?
Ez az orvosi tudományos szakirodalom szerint, amit ide linkelek, azt jelenti, hogy a következő 6 éven belül 500%- al kisebb valószínűséggel fog meghalni ill. 1500% -al kisebb valószínűsége lesz egy szívinfarktusnak. A beszámoló attól az embertől származik, akinek a tenyérnyi égési sérülésből fakadó hegesedése is ca. 30-év után nyomtalanul eltűnt, erről az agyi őssejt terápia első leírásánál már beszámoltam.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=750016673571888&id=100056906857469&ref=embed_post
Kicsit sem túloztam, amikor arról beszéltem, hogy az emberi orvostudomány történtének legnagyobb jelentőségű felfedezése előtt állunk. A hatás hosszú távú, sokan ezt az első 1-2 évben kétségbe vonták, akkor, amikor néhány nem beszélő autista gyermek elkezdett beszélni. Ők sem felejtettek el beszélni.
Ennél nagyobb titka a fennálló gyógyszeripari rendszernek soha nem volt, mert ez a puszta létét fenyegeti, nem csak egyszerűen forgalmát csökkentheti. Így érthetőek azok a heves reakciók, amiket láthattunk.
Falcone C, Buzzi MP, Klersy C, Schwartz PJ. Rapid heart rate increase at onset of exercise predicts adverse cardiac events in patients with coronary artery disease. Circulation. 2005 Sep 27;112(13):1959-64. doi: 10.1161/CIRCULATIONAHA.105.545111. Epub 2005 Sep 19. Erratum in: Circulation. 2005 Oct 25;112(17):e295. PMID: 16172270.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16172270/