csütörtök, március 4, 2021
Home Esettanulmány Covid-19: Intranazális proisnulin c peptid esettanulmány

Covid-19: Intranazális proisnulin c peptid esettanulmány

Szerzők:
Varga Gábor (Előszó)
Dr. Ugrai Tamás
Varga Anita

Tartalomjegyzék

Összefoglaló
Előszó / Varga Gábor
Alkalmazott proinzulin C-peptid spray
A vizsgálat ismertetése
A kutatásban résztvevők száma, neme, életkora és tárbetegségei
A gyakori tüneteket produkáló vizsgálati csoport
Közepes gyakoriságú esetek csoportja
Ritkán előforduló tüneti csoport
Társbetegségek előfordulása és A munkaképesség visszanyerésének vizsgálata
Leggyakrabban alkalmazott antibiotikus és antivirális szerek, illetve kiegészítő kezelések
A jelen vizsgálattal összefüggő publikációk

Összefoglaló

2019 decemberében Kínában egy új típusú koronavírus SARS-CoV-2 jelent meg, ami Covid–19-nek nevezett betegségeket okozott. A Covid–19 vírus világjárvány megjelenése óta a nemzetközi kutatások egybehangzóan igazolták azt, hogy e vírus a megbetegítő hatását elsődlegesen az immunrendszer megtámadása és károsítása útján fejti ki. A vírus elsősorban a tüdő léghólyagocskáit borító hámsejtjein lévő ACE 2 enzim receptorhoz kötődve jut be a sejtbe. Ez a receptor nemcsak a tüdő sejtjeiben, hanem a szívizom, vese, nyelőcső, gyomor, bélrendszer hámsejtjeiben, az ereket bélelő sejtsorokon, illetve bizonyos fehérvérsejtek felszínén is megjelenik. Ezek következtében általános gyulladások alakulnak ki, amelyek a gyulladásos eredetű fehérjék fokozott termelődését „cytokin vihar” idézi elő.

A cytokin hálózat zavara fontos szerepet játszik a klinikai tünetek kifejlődésében és a betegség kimenetelében.

Sokszor a fertőzést követően nagyon sok beteg tünetmentes marad, vagy nagyon enyhe tünetek jelentkeznek. Azonban a fertőzöttek nagyobb százalékában, leginkább az idősebbeknél és valamilyen társbetegségekben szenvedő betegeknél nagyon gyakori a súlyos állapot, mely a bakteriális felülfertőződés miatt egyrészt légzési elégtelenség, másrészt szeptikus sokk miatt okozza a beteg halálát.

Klinikai jelentőségét tekintve a Covid–19 időbeli lefolyásának 3 szakasza ismert.

I. szakasz (fertőzés korai szakasza):

  • légúti
  • gyomor – bélrendszeri tünetek
  • lázas állapot

II. szakasz (tüdőfázis)

  • tüdőgyulladás alakul ki

III. szakasz

  • szisztémás gyulladás kialakulása, citokin vihar a szerteágazó klinikai tünetekkel
    MAS (makrofágaktivációs szindróma) HLH (hemofagocitas limfohisztiocitózis) kialakulásával.

A felnőttkori HLH vírusfertőzések növelhetik az autoimmun, rosszindulatú, vérképzőszervi, idegrendszeri, hormonális, pszichés megbetegedések számát, illetve súlyosbíthatják a már meglévőket.

A kóros immunműködés közvetítésével betegszik meg a tüdő, szív, vese, agy, emésztő rendszer egyaránt az érintett szerv ereinek endothel károsításával, mellyel a szerv specifikus tünetek sokaságát idézik elő irreverzibilisen. Rontva az életminőséget, és jelentősen megrövidítve az életet, életkortól függetlenül, már egészen fiatal kortól is.

A vérnyomás emelkedése, a pulzus és a HRV értékének kb.30 %-os csökkenése több esetben előre jelezheti a betegség bekövetkeztét, illetve a vírus jelenlétére utalhatnak.

HRV érték: a szív válaszkészsége, a teljes ember érzelmi, mentális hormonális, idegi egyensúlyát és élethelyzetekre adott reakcióképességét jelenti. A nagyobb szív frekvencia variabilitás, azaz a HRV az egészség komplex mérőszáma. Leírja, hogy a szív milyen módon képes a belső és külső környezet megváltozott terheléseire, a szívveréstől a szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni. A szív alkalmazkodó képessége a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer optimális összjátékán nyugszik. Megfelelő szívfrekvencia variabilitást akkor ér el a szervezet, ha egyensúly áll fenn a két rendszer között. A szimpatikus rendszer túlsúlyba kerülése a HRV értékét is csökkenti. Ez pedig növeli a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

Az elsődleges, immunrendszert érő támadásra a citokin vihar kifejezés a legtalálóbb, és egyben ezek jelentik a legnagyobb, akut halálozással járó szövődményt.

Az eddigiek során végzett C-peptid hatásosság vizsgálataink egyértelműen az immunrendszer és an­nak működését előnyösen befolyásoló hatását igazolták tanulmányainkban. Ezért jelen vizsgála­tunkban az intranazálisan alkalmazott C peptid hatását vizsgáltuk összesen 30 Covid–19 pozitív- illetve COVID-19 tüneteket mutató esetekben.

Jelen vizsgálatunkkal arra a kérdésre keresünk választ, hogy

  • Az igazolt Covid–19 pozitív betegek tünetei milyen százalékos arányban jelentek meg?
  • Milyen volt a társbetegségek aránya?
  • Milyen arányú volt a nemek közötti megoszlás a vizsgált 30 fő esetében?
  • Milyen kezelésre szorultak a betegségük lezajlása során?
  • Általános kezelés mellett, milyen kiegészítő terápiát alkalmaztak?
  • Kórházi kezelésben részesültek e?
  • A gyógyulási időtartamuk a szer használata mel­lett hogyan alakultak?

A szövődmények kialakulási lehetőségeinek tudatában, tervezetten 2 és 6 hó­nap múlva után követést tartunk szükségesnek, amiatt mert ismert az eddig vizsgált tanulmá­nyainkból, hogy a C-peptid igen hatékonyan képes meggátolni az immunrendszer kóros működésé­ből eredő késői szövődményeket is, melyeket a szakirodalom igen magas, 60%-os gyakoriságban jelöl meg. Kérdés az, hogy e szövődmények kialakulása a C-peptid használata mellett arányaiban mennyire kedvezően módosulnak majd. Tekintettel arra, hogy az ismert szövődmények sajnos igen súlyos maradandó egészségkárosodást okoznak, végleges munkaképtelenséggel, súlyos esetben ko­rai halálozással járót.

A vizsgált betegek verbális visszajelzése egybehangzóan arról számol be, hogy a C-peptid be­vezetését követően a fent vizsgált tünetek rapid gyorsasággal enyhültek, ez által közérzetük jelentő­sen javult, a gyógyulásba vetett bizalmukkal együtt. A C–peptid használa­ta mellett egyetlen esetben sem voltak megfigyelhetőek a legsúlyosabb szö­vődmények.

Előszó / Varga Gábor

A centrális proinsulin C peptid jelentősége a COVID-19 terápiában

A COVID-19-ben történő megbetegedések lefolyásának súlyosságát előre jelzi több gyulladásjelző érték vagy cytokin megemelkedése a vérkeringésben, így a CRP és az Il-6 is. [i] [ii] A szív frekvencia variabilitás (HRV) több mint 40%-os csökkenése 72 órával megelőzi a CRP 50%-os emelkedését COVID-19 fertőzésben megbetegedetteknél egy tanulmány alapján. [iii] A HRV hirtelen jelentős csökkenése minden bizonnyal a cholinerg gyulladás gátló pálya meggyengülését vagy egyenesen összeomlását jelzi. A tudományos konszenzus alapján ennek a gyulladás gátló pályának az erősítésével a cytokin vihar megelőzhető vagy legalább enyhíthető. [iv] [v] [vi] Egy állatkísérletben kimutatták, hogy a vagus ideg RMSSD-vel mért aktivitásának növekedésével az agyi gyulladásos folyamatok és az ebből eredő agykárok is csökkenthetőek. Az RMSSD a HRV tisztán paraszimpatikus részének az egyik mértékegysége. [vii] Ezek az összefüggések nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a cytikonek mellett a COVID-19 tüskefehérjéje át tud hatolni a vér agy gáton és elő tud idézni agyi gyulladásos folyamatokat, amelyek neurológiai károkhoz vagy pszichiátriai betegségekhez vezethetnek. [viii] [ix] [x] Idős vagy krónikus betegek általában csökkent paraszimpatikus – vagus ideg – aktivitással rendelkeznek, ami hozzájárulhat a COVID-19 fertőzés súlyosabb kimeneteléhez. [xi] Ebből adódóan a paraszimpatikus idegrendszer aktivitásának az erősítése, annak rugalmasságának növelése elősegítheti a COIVD-19 fertőzés súlyos kimenetelének megelőzését és a betegség hatékony kezelését. Ebből a célból az egyik legígéretesebb eljárás a proinzulin c peptid intranazális alkalmazása. A c-peptid vérkeringésbe történő bejuttatásával a vagus ideg, a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása megnövelhető az inzulin-függő diabetes mellitusban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok alapján. Éppen ez a betegcsoport az egyik legsúlyosabban érintett a koronavírus betegség kedvezőtlen kimenetelét illetően, vélhetően éppen a viszonylagosan alacsony HRV-jük következtében is. [xii] [xiii] Állatkísérletek alapján a c-peptid közvetlenül az agyba juttatva jóval nagyobb hatást gyakorol a paraszimpatikus idegrendszerre a vérkeringésbe juttattatásához képest. [xiv] A proinsulin c peptid az orr nyálkahártyán keresztül hatékonyan bejut az agyba. [xv]

Az agyba juttatott c peptid fiziológiai jelentősége minden bizonnyal túlmutat a HRV stabilizáló hatásán is. A COVID-19-ben elhunyt betegek vizsgálatai arra világítottak rá, hogy náluk gyakran fokozódott az aktivitása a helyi immunsejteknek a microgliáknak az agyban, aminek a gyulladásos folyamatok beindításában és fenntartásában van jelentősége. [xvi] A sejt vázszerkezetet szabályzó molekuláris olló, a cofilin hiperaktivitása az elsődleges oka a microgliák túlaktiválásának. Ebből kifolyólag, ha a cofilin hiperaktivitását kiküszöböljük, a microgliák túlaktivitása is megszűnik. [xvii] [xviii] A proinsulin c peptid a HRV növelő hatásán kívül lymphocitákban képes a cofilin aktivitását csökkenteni. Mivel a lymphociták modellül szolgálhatnak a microgliák, ill. a neuronok viselkedéséhez az agyban, a proinsulin c peptid a microgliák túlaktivitásának csökkentésén keresztül is csökkentheti az agyi gyulladásos folyamatokat a HRV-növelő képességén túl is. [xix]

Érdekes módon a proinsulin c peptid a HRV növekedése mellett képes a cofilin inaktiválására limfocitákban is, amelyek modellként szolgálhatnak a mikroglia és az idegsejtek számára is.

Alkalmazott proinzulin C-peptid spray

A tanulmányban szereplő felhasználók a Max Immun Kft. által gyártott és forgalmazott VargaPeptide bőrápoló spray-t használták saját felelősségre orrsprayként, azaz nem címke szerinti, off label használatról van szó, ugyanolyan módon, mint ahogy az a Phelan-McDermid szindrómára alkalmazott intranazális inzulin esetében történt és történik a gyakorlatban.

A 20 ml-es üvegben 18 ml C-peptidet tartalmazó oldat található. A spray-fej egy fújással a VargaPeptide sprayből 0,108 mg proinzulin C–peptidet juttat ki az üvegből, a VargaPeptide 0,5-ösből ennek felét, 0,05 mg-ot, a VargaPeptide 2-esből 0,216 mg–ot.

A spray 0,8% sóoldatot tartalmaz. Az egyéb összetevők megfelelnek a gyógyszertisztaság

kritériumainak. A proinzulin C–peptid tisztasága 98-99%-os.

A vizsgálat ismertetése

2020. szeptember hónaptól 2020. december hónap végéig 30 fő COVID–19 pozitív betegnél vizsgáltuk a C-peptid hatásossá­gát.

  • a vizsgált személyek a C peptidet mind a 0.5, 1 és 2-es erősségben használták, személyenként mindenki egy faját, általában 4 óránként 1-1 fújást, masszív tünetek esetén 2 óránként 1-1 fújást alkalmazva
  • betegek életkora 17 évtől 76 éves korig terjedt
  • nemek megoszlása valamivel több a nők (20), mint a férfiak (10) száma

A vizsgált tüneteket 3 csoportra osztottuk:

Gyakori tünetek: melyek 9 főnél nagyobb számban jelentek meg.
Közepes gyakoriságú tünetek: 4-8 közötti gyakoriságú eseteket soroltuk.
Ritka tünetek: a 1-3 terjedő eseteket soroltuk.

Egyéb vizsgálati szempontok:

  • O2 terápia,
  • gépi lélegeztetés
  • mély altatás

Valamennyi beteg a C-peptid spray-t a diagnosztizálás követő 3 napon belül kezdte el használni.

A kutatásban résztvevők száma, neme, életkora és társbetegségei

Eset számNemÉletkor (év)Társbetegségek
1.ffi17Epstein-Barr vírus okozta májgyulladás
2.ffi49Nem ismert
3.ffi74Conn szindróma, magas vérnyomás, szívritmuszavar
4.ffi31Nem ismert
5.ffi61Nem ismert
6.ffi67Morbus Chron
7.ffi34Nem ismert
8.ffi68Nem ismert
9.ffi30Nem ismert
10.ffi55Nem ismert
11.53Magas vérnyomás, II. típusú cukorbetegség
12.38Magas vérnyomás
13.44Pajzsmirigy betegség
14.50nem ismert
15.46Hashimoto thyreoditis, Inzulin rezisztencia, izületi fájdalom
16.39Autoimmun pajzsmirigy túlműködés
17.44Nem ismert
18.47Nem ismert
19.45Nem ismert
20.52Nem ismert
21.42Pikkelysömör
22.54Magas vérnyomás
23.27Mélyvénás trombózis
24.49Asztma betegség
25.72Szívbetegség
26.42Áteresztő bélszindróma, Hisztamin intolerancia, Mellékvese kifáradás
27.40Nem ismert
Eset számNemÉletkor (év)Társbetegségek
28.58Nem ismert
29.55Magas vérnyomás
30.57Nem ismert


A gyakori tüneteket produkáló vizsgálati csoport

            Tünetek          GyakoriságElőfordulás arányaRésztvevők száma
Láz (38 feletti)930%30
Száraz köhögés1963%30
Fáradékonyság2687%30
Fájdalom2067%30
Torokfájás1653%30
Hasmenés1447%30
Fejfájás1860%30
Szaglás- és ízlelés vesztés2273%30
Orrfolyás1447%30
Mellkasi fájdalom1137%30

Közepes gyakoriságú esetek csoportja

            Tünetek          GyakoriságElőfordulás arányaRésztvevők száma
Légszomj723%30
Fülzúgás517%30
Repedezett ajak517%30
Kötőhártya gyulladás413%30
Bőrkiütés413%30
Memóriazavar413%30

Ritkán előforduló tüneti csoport

            Tünetek          GyakoriságElőfordulás arányaRésztvevők száma
Alvászavar310%30
Ízületi fájdalom310%30
Herpesz310%30
Mozgásképtelenség310%30
Ájulás13%30
Beszédvesztés13%30
Szapora szívverés27%30
Menstruációs zavar15%19
Depresszió13%30
Gyomorfájdalom13%30
Ingerültség13%30
Intolerancia13%30
Túlérzékenység13%30

Társbetegségek előfordulása és A munkaképesség visszanyerésének vizsgálata

Munkaképesség visszanyerése

  • 3-30 nap között szórt, átlagosan kb. 15 napra tehető

A vizsgált 30 esetnél társbetegség, illetve a társbetegség nélküliség 1:1 arány volt.

Társbetegség 15 főnél volt jelen

                                       Tünetek          GyakoriságElőfordulás arányaRésztvevők száma
Magas vérnyomás620%30
Inzulin rezisztencia310%30
Pajzsmirigy érintettség310%30
Szív- és érrendszer27%30
Mellékvese érintettség27%30
Chron betegség13%30
EBV hepatitisz13%30
Mélyvénás trombózis13%30
Asztma13%30
Ízületi gyulladás13%30
Áteresztő bélszindróma13%30
Hisztamin intolerancia13%30
Pikkelysömör13%30

Leggyakrabban alkalmazott antibiotikus és antivirális szerek, illetve kiegészítő kezelések

A vizsgált esetekből:

  • 1 esetben vált szükségessé kórházi kezelés, akit átmenetileg (4 nap) mély alta­tásban kellett részesíteni (súlyos alapbetegség: Conn szindróma)
  • 2 esetben korai szakaszban tüdőgyulladás
  • 1 esetben átmeneti látásvesztés
  • 1 esetben ingado­zó vérnyomás
  • 1 esetben menstruációs ciklus felborulása volt észlelhető

Leginkább előforduló antibiotikus és antivirális kezelés:

  • Azitromycin teráia: 6 fő
  • Favipiravir: 1 fő
  • Isoprinosin: 1 fő

Vérhígító kezelés: 2 fő ( Clexane, Marfarin)

Tüneti kezelés: Algopyrin, Advil, Coldrex, ACC

Leggyakrabban alkalmazott vitamin, ásványi anyag és gyógygomba kiegészítők:

Vitamin D:                        24 fő esetében

Vitamin C:                        24 fő esetében

Cink:                                 13 fő esetében

Magnézium:                     6 fő esetében

Bodorrózsa kivonatok:   3 fő esetében

Propolisz, L-Lysin, Ezüst-kolloid, Quercetin, A-K2 vitamin, E-vitamin, CBD olaj, Ganoderma gyógygomba kivonat, Varga gyógygomba kivonatok

A vizsgált betegek verbális visszajelzése egybehangzóan arról számol be, hogy a C-peptid szer be­vezetését követően a fent vizsgált tünetek rapid gyorsasággal enyhültek, ez által közérzetük jelentő­sen javult, a gyógyulásba vetett bizalmukkal együtt. A C-peptid használa­ta mellett egyetlen esetben sem voltak megfigyelhetőek a legsúlyosabb szö­vődmények.

A jelen vizsgálattal összefüggő publikációk


[i] Gorham J, Moreau A, Corazza F, Peluso L, Ponthieux F, Talamonti M, Izzi A, Nagant C, Ndieugnou Djangang N, Garufi A, Creteur J, Taccone FS. Interleukine-6 in critically ill COVID-19 patients: A retrospective analysis. PLoS One. 2020 Dec 31;15(12):e0244628. doi: 10.1371/journal.pone.0244628. PMID: 33382773; PMCID: PMC7774924.

[ii] Ahnach M, Zbiri S, Nejjari S, Ousti F, Elkettani C. C-reactive protein as an early predictor of COVID-19 severity. J Med Biochem. 2020 Oct 2;39(4):500-507. doi: 10.5937/jomb0-27554. PMID: 33312067; PMCID: PMC7710381.

[iii] Frederick Hasty, MD, Guillermo García, MD, Col Héctor Dávila, MD, MSS, MC, USAR (Ret.), S Howard Wittels, MD, Stephanie Hendricks, BA, Stephanie Chong, DNP, CRNA, ARNP, Heart Rate Variability as a Possible Predictive Marker for Acute Inflammatory Response in COVID-19 Patients, Military Medicine, , usaa405, https://doi.org/10.1093/milmed/usaa405

[iv] Huston JM, Tracey KJ. The pulse of inflammation: heart rate variability, the cholinergic anti-inflammatory pathway and implications for therapy. J Intern Med. 2011 Jan;269(1):45-53. doi: 10.1111/j.1365-2796.2010.02321.x. PMID: 21158977; PMCID: PMC4527046.

[v] Haarala A, Kähönen M, Eklund C, Jylhävä J, Koskinen T, Taittonen L, Huupponen R, Lehtimäki T, Viikari J, Raitakari OT, Hurme M. Heart rate variability is independently associated with C-reactive protein but not with Serum amyloid A. The Cardiovascular Risk in Young Finns Study. Eur J Clin Invest. 2011 Sep;41(9):951-7. doi: 10.1111/j.1365-2362.2011.02485.x. Epub 2011 Feb 17. PMID: 21323913.

[vi] Sajadieh A, Nielsen OW, Rasmussen V, Hein HO, Hansen JF. C-reactive protein, heart rate variability and prognosis in community subjects with no apparent heart disease. J Intern Med. 2006 Oct;260(4):377-87. doi: 10.1111/j.1365-2796.2006.01701.x. PMID: 16961675.

[vii] Frasch MG, Szynkaruk M, Prout AP, Nygard K, Cao M, Veldhuizen R, Hammond R, Richardson BS. Decreased neuroinflammation correlates to higher vagus nerve activity fluctuations in near-term ovine fetuses: a case for the afferent cholinergic anti-inflammatory pathway? J Neuroinflammation. 2016 May 10;13(1):103. doi: 10.1186/s12974-016-0567-x. PMID: 27165310; PMCID: PMC4894374.

[viii] Rhea, E.M., Logsdon, A.F., Hansen, K.M. et al. The S1 protein of SARS-CoV-2 crosses the blood–brain barrier in mice. Nat Neurosci (2020). https://doi.org/10.1038/s41593-020-00771-8

[ix] Olymaikolun, A. et al.:  SARS-CoV-2 spike glycoprotein S1 induces neuroinflammation in BV-2 microglia, https://doi.org/10.1101/2020.12.29.424619

[x] Achar, A.; Ghosh, C. COVID-19-Associated Neurological Disorders: The Potential Route of CNS Invasion and Blood-Brain Barrier Relevance. Cells 20209, 2360.

[xi] Prinsloo GE, Rauch HG, Derman WE. A brief review and clinical application of heart rate variability biofeedback in sports, exercise, and rehabilitation medicine. Phys Sportsmed. 2014 May;42(2):88-99. doi: 10.3810/psm.2014.05.2061. PMID: 24875976.

[xii] Johansson BL, Borg K, Fernqvist-Forbes E, Odergren T, Remahl S, Wahren J. C-peptide improves autonomic nerve function in IDDM patients. Diabetologia. 1996 Jun;39(6):687-95. doi: 10.1007/BF00418540. PMID: 8781764.

[xiii] Barron E, Bakhai C, Kar P, Weaver A, Bradley D, Ismail H, Knighton P, Holman N, Khunti K, Sattar N, Wareham NJ, Young B, Valabhji J. Associations of type 1 and type 2 diabetes with COVID-19-related mortality in England: a whole-population study. Lancet Diabetes Endocrinol. 2020 Oct;8(10):813-822. doi: 10.1016/S2213-8587(20)30272-2. Epub 2020 Aug 13. PMID: 32798472; PMCID: PMC7426088

[xiv] Okamoto S, Kimura K, Kitamura T, Cañas X, Yoshida T, Saito M. Proinsulin C peptide obviates sympathetically mediated suppression of splenic lymphocyte activity in rats. Diabetologia. 2000 Dec;43(12):1512-7. doi: 10.1007/s001250051562. PMID: 11151760.

[xv] Derkach KV, Perminova AA, Buzanakov DM, Shpakov AO. Intranasal Administration of Proinsulin C-Peptide Enhances the Stimulating Effect of Insulin on Insulin System Activity in the Hypothalamus of Diabetic Rats. Bull Exp Biol Med. 2019 Jul;167(3):351-355. doi: 10.1007/s10517-019-04525-w. Epub 2019 Jul 26. PMID: 31346872.

[xvi] Matschke J, Lütgehetmann M, Hagel C, Sperhake JP, Schröder AS, Edler C, Mushumba H, Fitzek A, Allweiss L, Dandri M, Dottermusch M, Heinemann A, Pfefferle S, Schwabenland M, Sumner Magruder D, Bonn S, Prinz M, Gerloff C, Püschel K, Krasemann S, Aepfelbacher M, Glatzel M. Neuropathology of patients with COVID-19 in Germany: a post-mortem case series. Lancet Neurol. 2020 Nov;19(11):919-929. doi: 10.1016/S1474-4422(20)30308-2. Epub 2020 Oct 5. PMID: 33031735; PMCID: PMC7535629.

[xvii] Alhadidi Q, Shah ZA. Cofilin Mediates LPS-Induced Microglial Cell Activation and Associated Neurotoxicity Through Activation of NF-κB and JAK-STAT Pathway. Mol Neurobiol. 2018 Feb;55(2):1676-1691. doi: 10.1007/s12035-017-0432-7. Epub 2017 Feb 13. PMID: 28194647; PMCID: PMC5554748.

[xviii] Shaw AE, Bamburg JR. Peptide regulation of cofilin activity in the CNS: A novel therapeutic approach for treatment of multiple neurological disorders. Pharmacol Ther. 2017 Jul;175:17-27. doi: 10.1016/j.pharmthera.2017.02.031. Epub 2017 Feb 20. PMID: 28232023; PMCID: PMC5466456.

[xix] Aleksic M, Walcher D, Giehl K, Bach H, Grüb M, Durst R, Hombach V, Marx N. Signalling processes involved in C-peptide-induced chemotaxis of CD4-positive lymphocytes. Cell Mol Life Sci. 2009 Jun;66(11-12):1974-84. doi: 10.1007/s00018-009-9057-y. PMID: 19373435.

Népszerű írások

Covid-19: Intranazális proisnulin c peptid esettanulmány

PDF dokumentum Letöltés Szerzők:Varga Gábor (Előszó)Dr. Ugrai TamásVarga Anita Tartalomjegyzék ÖsszefoglalóElőszó /...

A Covid-19 tüskefehérjéi erős idegméreg hatást fejtenek ki súlyos következményekkel

A dokumentum pdf formátumban is letölthetőLetöltés Erre jutottak brazil kutatók ebihalakat vizsgálva. Egyrészt a tüskefehérjét felépítő fehérje darabok...

Covid-19: NF-kB transzkripciós pálya

A NF-kB transzkripciós pálya felelős a citokin viharért és a betegség súlyos lefolyásáért. (1) Tudósok már réges rég tudják,...

Hogyan segítheti elő az ösztrogén az encephalopathiát COVID-19 fertőzés következtében különösen fiatal nőknél

A 20-50 éves nőknél viszonylag gyakori a tünetmentes Ureaplasma bakteriális fertőzés. Az ösztrogén kifejezetten elősegíti az Ureaplasma megtelepedését és szaporodását, állatkísérletekben kimutatták,...

Mycoplasma az Ureaplasma mellett okozhatja a COVID-19 által kiváltott agyi klinikai ill. szubklinikai gyulladást, encephalitis

A Mycoplasma baktérium általában egészséges immunrendszerű embereknél észrevétlen és tünetmentes. Azonban számos neurodegeneratív betegségnél úgy találták, hogy az egyik leggyakoribb bakteriális fertőzés...

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás