A NO, nitrogén oxid úgy tűnik, gátolja a koronavírusok szaporodását.
Ezt a SARS-CoV vizsgálatával mutatták ki kutatók és most abból indulnak ki, hogy ez érvényes lehet a COVID-19-re is.(1) (2)
Azt tudják, hogy az 1-es cukorbetegek, még a 2-es cukorbetegeknél is jóval veszélyeztetettebbek: többen és alacsonyabb átlagéletkorral halnak meg a fertőzéstől. (7) Nálunk nem termel proinsulin c-peptidet a hasnyálmirigy.
Ez azért lehet életfontosságú – többek között – , mert a c-peptide elősegíti a szervezetben az NO termelődését. Ott ahol nincs c-peptid termelés, természetesen ott kevesebb NO termelődhet, ami kedvezhet a vírus szaporodásának. (3)(4)

Az érrendszer megbetegedései is csökkenteni szokták a NO termelődését ill. biofelhasználhatóságát, ezzel részben magyarázatot adva, miért veszélyeztetettebbek a szív és érrendszer betegségeiben szenvedők általában a vírustól, nem beszélve arról, hogy a NO gátolja a vérrög képződést is. (5) Kutatók azt javasolják, hogy megoldást kellene találni genetikai manipulációval a NO mennyiségének növelésére, ami segíthetne a szív és érrendszer betegségeiben szenvedőknek. A proinsulin c peptid pótlására nem gondoltak, mert arra nem nagyon szoktak gondolni.
Azt is tudjuk, hogy az 1-es diabeteszeseknél nagyobb a szív és érrendszer betegségeinek kockázata, mint a 2-es cukorbetegeknél.
Nem véletlen, hogy az 1-es cukorbetegeket jobban érintik a szív és érrendszer betegségei és nagyobbak is náluk a halálozási arányok, mint a 2-es cukorbetegeknél. (6)

1. https://jvi.asm.org/content/jvi/79/3/1966.full.pdf
2. https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.06.08.139329v1.full.pdf
3. https://link.springer.com/article/10.1007/s00125-003-1232-3
4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14623175/
5. https://benthamopen.com/contents/pdf/TONOJ/TONOJ-3-65.pdf
6. https://cardiab.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12933-019-0953-7
7. https://www.england.nhs.uk/wp-content/uploads/2020/05/valabhji-COVID-19-and-Diabetes-Paper-1.pdf

Nem vagyok oltásellenes. A BCG jó a COVID-19-re. Azonban az új COVID-19 ellenes oltások (amik nem baktérium alapú BCG oltások!) csak akkor hatékonyak, hogyha aluminíummal együtt adják be, úgyhogy azok tele lesznek alumíniummal az előrejelzések szerint. (1) Azt hazudják a világ szemébe, hogy nem tudták bizonyítani az alumínium idegkárosító hatását.
„Still, another assertion that aluminium-adjuvanted vaccines induce autism or other chronic illnesses has been thoroughly discredited.”

Ezzel szemben az igazság az, hogy az alumínium meggyilkolja a Shank3 fehérjét. A Shank3 fehérje az idegsejtek mesterszabályzója, ha az tönkremegy, akkor az a valós helyzet, hogy megbolondulunk, lehet lassan, de biztosan, van, aki gyorsan.

Az első képen látható, hogy a Shank3 fehérje csökkent Alzheimernél, autizmusnál, Phelan Mc Dermid szindrómánál, Bipoláris depressziónál, skizofréniánál, többek között egyébként.

A második képen látható, hogy az alimimium jobban csökkenti a Shank 3-at az agysejtekben, mint az Alzheimert okozó nagy mennyiségben toxikus anyag, az amyloid beta. (2)

A vérbe került alumínium tönkre is teszi a vér agy gátat, nehogy esélye legyen agyunknak a védekezésre. (4) Az alumínium még akkor is jelentősen, átlagosan 71%-al, növeli az Alzheimer rizikóját, ha a környezetünkből és nem közvetlenül a vérbe fecskendezve jut be a szervezetünkbe. Ezt egy összefoglaló meta-analízis derítette ki. (5) Az alumínium az agyi immunsejteket, a microgliákat aktiválja túl, autoimmun jellegű folyamatokat és neurotoxicitást indítva be. (6) A microgliák túlaktivitását a sejt vázszerkezetet szabályzó cofilin fehérje túlpörgése okozza. (7) A microgliák túlaktivitását az is bizonyítja, hogy a Shank3 fehérje csökkenésével együtt jár a cofilin aktivitásának abnormális növekedése. (8)
A proinsulin c peptid képes lehet gátolni a túl aktivált cofilint, potenciálisan megakadályozva a neurotoxikus immun folyamatokat. (9)

A Phelan McDermid szindróma kapcsán bizonyítottá vált, hogy itt a Shank3 gén vagy fehérje hiba és a mentális betegségek között ok okozati összefüggés áll fenn, minden kétséget kizárva: nem csak asszociációról van szó. (3) Van ám közöttük súlyos értelmi fogyatékos, skizofrén, Alzheimeres, ADHD-s, bipoláris rendellenességben szenvedő bőven.

1. https://www.nature.com/articles/s41577-020-0358-6
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5732231/
3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29719671/
4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18786610/
5. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304394015302512
6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23387884/
7. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28194647/
8. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26027926/
9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19373435/

Tudósok kiderítették, hogy az O-linked β-N-acetylglucosamine (O-GlcNAc) signaling növekedése előidézi a cytokine vihart, amely virális támadás következtében alakult ki. A megemelkedett glükóz, a cukorszint természetesen ezt a folyamatot még erősítheti is.

Proinsulin c-peptid közvetlenül alkalmas lehet az O-GlcNAc signaling módosítására és kiegyensúlyozására annak érdekében, hogy csökkentse a cytokin vihart, amely akár a magas cukorszinttől is növekedhet.
A c-peptid ezt a hatást közvetlenül, az AMPK aktivált protein kináz folyamaton keresztül is képes elérni. A proinzulin c peptid, mivel vagus aktiváló hatással bír, ezért ezt a folyamatot közvetetten is képes befolyásolni, hiszen a vagus ideg aktiválása aktiválhatja az AMPK pályát is, amit szívizom elhalásnál mutattak ki.
Ennek az a jelentősége, hogy az AMPK képes csökkenteni az O-GlcNAc-t, amit szívizom hipertrófiánál mutattak ki. Az AMPK a falósejteket is a gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal tudja ellátni, ezt annyira fontosnak tartják a kutatók, hogy az AMPK-t „mester kapcsolónak” hívják ebben a tekintetben.

Az meg már a boncolásokból köztudott, hogy a gyulladáskeltő falósejteknek is kulcsszerepe van a COVID-19 tüdőroncsoló hatásában. Az AMPK gyulladáscsökkentő hatását ígéretesnek tartják általában az akut és krónikus gyulladásos betegségek leküzdésében is.

^[1] Wang, Qiming et al.: O-GlcNAc transferase promotes influenza A virus–induced cytokine storm by targeting interferon regulatory factor–5, In: Science Advances  15 Apr 2020:
Vol. 6, no. 16, eaaz7086

^[2] Sima, Anders A.F. et al.: Molecular Alterations Underlie Nodal and Paranodal Degeneration in Type 1 Diabetic Neuropathy and Are Prevented by C-Peptide, In: Diabetes 2004 Jun; 53(6): 1556-1563.

^[3] Bhatt M.P. et al: C-Peptide Activates AMPKα and Prevents ROS-Mediated Mitochondrial Fission and Endothelial Apoptosis in Diabetes, In: Diabetes. 2013 Nov; 62(11): 3851–3862.

^[4] Xue Run-Qing, et al.: Vagal nerve stimulation improves mitochondrial dynamics via an M₃ receptor/CaMKKβ/AMPK pathway in isoproterenol‐induced myocardial ischaemia, In:  J Cell Mol Med. 2017 Jan; 21(1): 58–71.

^[5] Kimura K. et al.: Proinsulin C-peptide Activates Vagus Efferent Output in Rats, Peptides. 2005 Dec;26(12):2547-53.

^[6] Johansson B.L. ez al.: C-peptide Improves Autonomic Nerve Function in IDDM Patients, In: Diabetologia. 1996 Jun;39(6):687-95.

^[7] Gélinas R. et al.: AMPK activation counteracts cardiac hypertrophy by reducing O-GlcNAcylation, In: Nature Communications volume 9, Article number: 374 (2018) 

^[8] Sag, Duygu, et al.: AMP-activated protein kinase promotes macrophage polarization to an anti-inflammatory functional phenotype, In: J Immunol. 2008 Dec 15; 181(12): 8633–8641.

^[9] Carsana, L. Et al.: Pulmonary post-mortem findings in a large series of COVID-19 cases from Northern Italy, In: doi: https://doi.org/10.1101/2020.04.19.20054262

^[10] Salt Ian P. et al.: Exploiting the Anti-Inflammatory Effects of AMP-activated Protein Kinase Activation, In: Expert Opin Investig Drugs. 2012 Aug;21(8):1155-67.

Mit jelent ez a kép? (lent)
Minél súlyosabb az érelmeszesedés, annál alacsonyabb a HRV, a paraszimpatikus aktivitás. (1) Ebben az összefüggésben a gyulladás az egyik összekötő faktor. A gyulladás szint nagyobb alacsonyabb HRV mellett, ill. az autonom idegrendszer sérülése miatt. (2)

A tanulmányokban az autonom idegrendszer sérülését már okozó faktorként jelölik meg a különböző szervi és szív és érrendszeri betegségek kialakulása kapcsán. Sérült autonom funkcióknál megváltozik a hormonszabályzás és az érfalak idegrendszeri vezérlése is. (3)

Ezért fontos vizsgálódni az idegrendszer körül, hiszen az minden krónikus betegség kapcsán mint az egyik legfontosabb okozó faktor merül fel. Ez a grafikon itt a gyógyszeripar legnagyobb titka, hiszen, mivel az idegrendszerrel nem tud mit kezdeni ezért az érelmeszesedéssel szemben és más betegségekkel szemben is tehetetlen.

El kell gondolkodni azon, mik azok, amikkel lehet növelni HRV-t ill. helyreállítani a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyát.

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5405141/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5380339/
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6412503/

Mivel a vírus a tüdő érrendszerét támadja, azt csak az endoteliális őssejtekkel (EPC) lehet megvédeni. Az EPC- ket az ösztrogén is képes aktiválni, talán ezért hal meg kevesebb nő a betegségben. A menstruációs ciklusban is megfigyelhető a tüdő diffúziós képességének, a gáz anyagcsere képességnek is a hullámzása, ami összefügg azzal, hogy az ösztrogén az EPC-fokozáson keresztül vérérképző és érápoló hatással bír.(1) Ezt az is alátámasztja, hogy ha fokozzák az EPC mennyiségét, akkor a tüdő gázcsere funkciói is látványosan javulnak, továbbá csökken a gyulladás és a tüdő hajszálereinek a gátfunkciói is erősödnek. (2)

Tehát az EPC-k mennyiségének és minőségének a biztosítása kulcsfontosságú a túlélés érdekében, azért is, mert a mechanikus lélegeztetés fokozza a tüdőgyulladást, amit az EPC sejtek képesek meggátolni, csakúgy mint a sejtelhalást. Az EPC-k a tüdő hajszálereinek az integritását is fokozzák a mechanikus lélegeztetés során. (3)

A érfalak őssejtjeinek a mennyisége és aktivitása a túlélés záloga, amit a paraszimpatikus idegrendszer megfelelő működése képes biztosítani az EPC-k növelésével. Az EPC -k mennyisége pedig fordítottan arányos a D-dimerrel. Amiből ha sok van, akkor kevés esély van a túlélésre, mert akkor alig van a regeneráló EPC-ből.

1. https://europepmc.org/backend/ptpmcrender.fcgi?accid=PMC3038173&blobtype=pdf
2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21233499/
3. https://www.researchgate.net/publication/335869498_Endothelial_Progenitor_Cells_Attenuate_Ventilator-Induced_Lung_Injury_with_Large-Volume_Ventilation

Ahogy már előrejeleztük itt többször, a túlsúly csökkenti a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását. Főleg fiataloknál ez a szimpatikus idegrendszer fokozódásával is együtt jár. Szimpatikus túlerő alakul ki. (1) Ahogy ezt már szintén tudjuk, az ereket regeneráló őssejtek száma (endothelial progenitor cells EPC) ilyenkor csökken és funkcióik sérülnek, amit a biztonság kedvéért megnéztek túlsúlyosoknál is és úgy is lett. (2) Magyarországon az emberek 30% a túlsúlyos, ebben a műfajban a 4.-ek vagyunk a világon. Ezt az eredményt még focistáinknak is nehéz lesz produkálni, hacsak nem lesz meghosszabbítva a karantén és még több fehér lisztes szalámis pizzát esznek.
Egyszóval, ha őket megtámadja a vírus, a tüdő diffúziós kapacitása drámaian csökkenhet, mert ez összefügg az EPC számmal is (erről később írok, hogy izgalmas legyen) és egyébként is rosszabbul reagálnak a meglévő EPC-k a sérülésekre.
Élelmiszerekkel és proisulin c peptiddel is meg lehet növelni a HRV-t és EPC számot. Extra szűz olíva olaj, étcsoki és alma legyen rendszeresen az asztalotokon. (Ezekről még majd részletesebben is írok)

1.https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5322847/
2. https://translational-medicine.biomedcentral.com/articles/10.1186/1479-5876-10-137
3. https://444.hu/2020/04/26/37-eves-no-lett-a-koronavirus-legfiatalabb-magyar-aldozata

Mivel a vírustámadás az érrendszer útján rendszerszintű, ezért azok, akiknél az érrendszer nem ellenálló a támadással szemben veszélybe kerülhetnek: idősek, krónikus betegségben szenvedők, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, érelmeszesedéssel stb. élők. (1) A tüdő és más létfontosságú szervek vérkeringése kerülhet veszélybe a vérrögképződés miatt.

Ezt jelzi az előre, hogy az un. D-dimer mennyisége jelentősen nagyobb azoknál, akiknél végzetes kimenetelű lesz a fertőzés.(2) A magas D-dimer előre jelzi a trombózis veszélyt, ami együtt jár az un. endothelial progenitor sejtek (EPC), azaz a vér erek regenerálódásáért felelős őssejtek mennyiségének csökkenésével.
Az EPC sejtek csökkenése is előre jelzi trombózis kialakulását. (3) Ezért lenne fontos számuk fokozása, hiszen kulcsszerepet kaphatnának ezek a sejtek a COVID-19 túlélésében annál is inkább, mivel a már kialakult trombózisokat is képesek lehetnek feloldani az érrendszerben, ha a számukat növeljük. (4)(5)

A paraszimpatikus idegrendszer aktivitásának fokozásával növelni lehet magas vérnyomásban szenvedőknél a lecsökkent EPC számot, ami arra utal, hogy az autonóm idegrendszer egyensúlyának helyreállításával a rizikócsoportok életét meg lehetne menteni. Márpedig a rizikócsoportokban alacsonyabb az EPC szám, így a cukorbetegeknél, időseknél, szív és érrendszeri betegeknél stb. (6)(9)(10)
A centrális proinsulin c peptid erre alkalmas, de nem fogják használni, mert nincs rajta a gyógyszer-bevásárló listáján az OGYEI-nek. (7)(8)(11)(12)

1. https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30937-5/fulltext
2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32306492/
3. https://ashpublications.org/blood/article/128/22/3805/97010/Lower-Levels-of-Circulating-Endothelial-Progenitor
4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26187355/
5. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1465324919300118
6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24858852/
7. https://link.springer.com/article/10.1007/BF00418540
8. https://www.researchgate.net/publication/7738090_Proinsulin_C-peptide_activates_vagus_efferent_output_in_rats
9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22488933/
10. https://www.hindawi.com/journals/sci/2016/8043792/
11. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11151760/
12. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31346872/

A szennyezett levegő az egyik legsúlyosabb rizikófaktora annak, hogy a fertőzés végzetes következményekkel jár.(1) Megnöveli a gyulladásszintet, az Il-6-ot, a D-Dimert, a trombózis valószínűségét mutató faktort és jelentősen csökkenti a HRV-t, a szív frekvencia variabilitást. (2)(3)(4) Az abnormális HRV előrejelzi a trombózist. (5) A COVID-19 is ugyan úgy, ahogy a szennyezett levegő a vérereket támadja meg és thrombózist okoz, éppen ezért növeli a levegőszennyezés az elhalálozás valószínűségét. (6) COPD-seknél is a szimpatikus túl aktivitás gátolhatja a vérerek táguló képességét a tüdőben és a tüdő un. diffúziós képességét, amit orvosok gyanítanak a fulladásos tünetek mögött. (7) A vérerek állapotát támadó faktorok azok, amik a betegség végzetes következményeit előidézik és ezeknek velejárója a HRV ill. a szimpatikus paraszimpatikus egyensúly és reagáló képesség sérülése.
A gyógyítás aranystandardja a HRV – növelés ill. az autonóm idegrendszer egyensúlyának visszaállítása, hiszen ez sérült magas vérnyomásnál és cukorbetegségnél is, amik szintén súlyos rizikófaktorai a COVID-19 súlyos kimenetelének.

Gyógyszer erre nincs, mert sose kerestek volna olyat, ami komplex megoldhatja a szív és érrendszeri problémákat. Nem számítottak erre a betegségre, ami rávilágított arra, hogy ha valami központilag támadja meg az emberi szervezetet vérerek és idegrendszer szintjén, akkor tehetetlenek a gyógyszeripar által felkínált eszközök. (8)

1. https://www.hsph.harvard.edu/news/hsph-in-the-news/air-pollution-linked-with-higher-covid-19-death-rates/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5753450/
3. https://www.researchgate.net/publication/278281210_Urban_air_pollution_associated_with_plasma_d-dimer_and_decreased_heart_rate_variability
4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32306492/
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6653381/pdf/CLC-32-204.pdf
6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5753450/
7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4544724/
8. https://www.researchgate.net/publication/340538838_Is_COVID-19_an_endothelial_disease_Clinical_and_basic_evidence

Megjelent olyan francia tanulmány, amiben a nikotint javasolják a vírusfertőzés következményei. Ez jó példája annak, hogy mi ment félre világszerte a gyógyszer kutatásban. Minden. ELVILEG a nikotin tudja aktiválni a cholinerg gyulladásgátló pályát, mert van olyan kulcs receptora ennek a pályának, ami a nikotinnal aktiválható. A gyakorlatban azonban az erre vonatkozó klinikai tesztek megbuktak.

Mi is az un. arany standardunk? A szívfrekvencia variabilitás, a HRV. Ha a paraszimpatikus idegrendszert agyonvágjuk és elkapjuk a vírust, akkor meghalunk. A nikotin agyonvágja a paraszimpatikus idegrendszert. Úgyhogy lehet itt elméleteket gyártani, de az kb. annyit ér.

A francia tanulmányban az az érdekes, hogy ott a világon először a vírusra gyógyszeresen a cholinergikus gyulladásgátló pályát akarják aktiválni a nicotinic Acethylcholin receptoron keresztül. De a szervezet végtelenül bonyolult, nem lehet matematikai egyenleteken keresztül kiszámolni mikor mi történik.
Számtalan kísérlet van, amiben a nikotin receptor aktiválásán keresztül nem lehetett lényegi eredményt elérni. Sokan azt hiszik értenek a cholinergikus gyulladásgátló pályához, nemsokára mindenki azt fogja mondani ő ért hozzá jobban.

Ha nikotint viszünk a szervezetbe, csökken a HRV-nk. Aztán lehet levegőért kapkodni, ha baj van.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21350044