Nem csak a proinsulin c peptid, hanem az apigenin is képes az agyi falósejtek (microgliák) aktivitásának- és a HDAC- nak – a csökkentésére, a neuronok elhalásának a megakadályozására és az agydegeneráció gátlására. Kiegészíthetik egymást.
Megjelent a mindeddig legkomolyabb kutatás a covidos agyról. 41 ember agyát boncolták és vizsgálták meg rendkívüli részletességgel.(1,2)
Nem találtak vasculistist, encephalitist csak annál a betegnél, akinek herpes fertőzés is volt az agyában, a többinél nem. Nem találtak vírust sem az agyban. Ezek voltak a jó hírek. A rossz hírek: Az egész agyra kiterjedő hippocampusban is jelenlévő agyi falósejt, microglia aktíválódást láttak, amik megtámadták és felfalták a neuronokat (neurophagia). A microgliák különösen az agytörzset, így pl. a légző és szívverést szabályzó, vagus központot támadták. Így a hosszú covid összes tünete megmagyarázható, a derealizációval, depeszonalizációval, memória és koncentrációzavarral, alvászavarokkal, fáradtsággal együtt, hiszen a HDAC2 aktivitását is fokozzák a microgliák, amiről előzőleg már bővebben beszéltem. (3) Ehhez nem kellett a vírus az agyban, mert a testben lévő gyulladásos reakciók ezt a súlyosnak mondható agykárt elő tudták idézni.
Ha ilyet tapasztalsz menj el az orvosodhoz és kérjél azonnal agyregeneráló gyógyszert. Ha ilyet tud adni, akkor rögtön tejeszd elő az orvosodat Nobel díjra, mert ő az első, aki ilyet tudott valakinek adni.
Nem különös, hogy a proinsulin c peptid a cofilin deaktiválásán keresztül képes lehet a microgliákat deaktíválni? (4,5) Egyébként nagyon nagy a baj, akkora dózis c peptidre reagálnak csak komolyabban az agyködös hosszú covidosok, mint a komolyabb stroke-ot elszenvedők. Nagyon sok neuront felfalnak a microgliák. Azért is nagy a baj, mert elég a rendszer szintű gyulladás az agykárokhoz, nem is kell egész vírus, elég a tüskefehérje. Ezért sok érdekes dolgot fogunk látni még ebben az évben.
Nemzetközi kutatás: a brazil variáns a mindeddig leggyorsabban terjedő vírusváltozat. Ezt ugye tudjuk mit jelent. Ez a variáns egyébként antitestek kikerülésére is képes, hiszen Manausban újra és újra megfertőződtek.
Kísérletekben kimutatták, hogy a tüskefehérje okozza a vérben a véralvadás, vérrögképződés és így a trombózis hajlam fokozódását. Így most nem kell sokat gondolkodni senkinek, hogy mit okozhat az, ha a tüskefehérje benne van a vérkeringésben, mert eddig sokat kapargatták a fejüket a gyógyszerügynökségeknél, hátha az időjárás okozza és nem a tüskefehérje. Na ennek a korszaknak is vége. Egyszer csak hozzátették a vérhez a tüskefehérjét és látták mit okoz. A vílág legnagyobb ötlete volt eddig, mert senki nem merte megtenni… Mi a tanulság ebből? Az, hogy szinte mindegy mit modanak a gyógyszerügynökségek, mert túlnyomórészt végigtagadták a nyilvánvalót, nem hiszem, hogy ettől a cikktől hirtelen igazmondók lesznek a jövőben. Miért is drámai a cikk? Mert eddig azt hitték, hogy legalább egy leharcolt érrendszer kell ahhoz, hogy valakiben elakadjon a vér, ez a cikk, meg azt mutatja meg, hogy mindegy milyen az érrendszered, a tüskefehérje nem foglalkozik vele, anélkül is képes vérrögképződést előidézni.
A világban egyre agresszívabban mutálódó covid növeli az agyban a HDAC2-őt, ami csökkenti az agy alkalmazkodó és regenerálódó képességét sérülések esetén. A vírus tüskefehérjéje lépésről lépésre megfosztja az agyat a védekezőképességétől és rendkívül sérülékennyé teszi. Ezt látták stroke esetén, amikor is a HDAC2 aktíválódott, mert amennyiben azt kísérletileg csökkentették, az agy visszanyerte regenerálódó képességét. Azért emberi agyra alkalmazható HDAC2 csökkentő gyógyszere az emberiségnek még nincs, kivéve a pár szerencsést, aki megérti az összefüggéseket és túllép a sikertelen gyógyszerfejlesztéseken.
Ezt nem olvashatjátok sehol a hírekben. Ezt csak azért postolom, mert most már mindent javasolnak covidra, még ezeket a gyógyszereket is, meg jó néhány orvos olvasgathatja ezt itt és a long covidosoknak nagyon szívesen irogatnak fel ilyeneket, akik aztán hűségesen be is szedik az „orvosságot” a gyógyulás reményében. A feje tetejére állt a világ és most még perdülni is fog körülöttünk néhányat, amíg meg nem szédülünk.
Újabb publikáció jelent meg arról, hogy a nemtúlélők paraszimpatikus idegrendszert is mérő szív frekvencia variabilitása összeomlik (pNN50), mielőtt elhaláloznának. Csak az abstraktot tudom elérni, de az összefoglalásban „muted variability”-ről beszélnek, azaz elhalványuló, csökkenő variabilitásról. Előzőleg az amerikai katonai hírszerzés szaklapjában jelent meg ugyanerről egy másik tanulmány, ott is lényegében ugyanezt látták még a citokin vihar előtt, azaz ez még a citokin vihart is megelőzi, fontosabb lehet annál az előrejelzésben.
Ezt a tudást covid gyógyászatban jelenleg még a világon sehol nem használják, pedig vannak olyan eszközök, amikkel a szív frekvencia variabilitást stabilizálni lehet, mint tudjuk. Örüljünk, hogy megtürik ezeket itthon!
A hosszú covid tüneteiben szenvedőknél, miután látták az ok okozati összefüggéseket az agyi tüneteik kialakulásában (TLR4-alpha7 nicotinic Acethylcholin receptor- HDAC2), felvetődhet a csillapíthatatlan vágy, hogy HDAC2 gátló gyógyszereket szedjenek. Nem biztos, hogy ez jót fog tenni, mivel ez egy kétélű fegyver az emberi szervezetben: bizonyos sejtekben akár gyulladáskeltő is lehet. Ezért inkább a sejt vázszerkezet komplett, globális szabályzására lehet szükség egy szinttel feljebb, nem a HDAC szintjén.
Az MTA tagja, Prof Lelley (régi ismerősöm) a gyógygombák T sejt szaporító hatására hívja fel a figyelmet, amikor arról beszél, hogy kis túlzással a gyógygombákkal meg lehetne menteni most a világot. Na ilyen cikk itthon sosem lesz. Egyébként Németországban a magyar származású professzort sokszor támadja a gyógyszeripar. Pl. a Ganoderma pálinkáját – világhírű magyar találmányt- is letiltották annak idején un. Mahnunggal. A proinsulin c peptid kitűnő kiegészítője lehet a gyógygombák alkalmazásának.
2019 decemberében Kínában egy új típusú koronavírus SARS-CoV-2 jelent meg, ami Covid–19-nek nevezett betegségeket okozott. A Covid–19 vírus világjárvány megjelenése óta a nemzetközi kutatások egybehangzóan igazolták azt, hogy e vírus a megbetegítő hatását elsődlegesen az immunrendszer megtámadása és károsítása útján fejti ki. A vírus elsősorban a tüdő léghólyagocskáit borító hámsejtjein lévő ACE 2 enzim receptorhoz kötődve jut be a sejtbe. Ez a receptor nemcsak a tüdő sejtjeiben, hanem a szívizom, vese, nyelőcső, gyomor, bélrendszer hámsejtjeiben, az ereket bélelő sejtsorokon, illetve bizonyos fehérvérsejtek felszínén is megjelenik. Ezek következtében általános gyulladások alakulnak ki, amelyek a gyulladásos eredetű fehérjék fokozott termelődését „cytokin vihar” idézi elő.
A cytokin hálózat zavara fontos szerepet játszik a klinikai tünetek kifejlődésében és a betegség kimenetelében.
Sokszor a fertőzést követően nagyon sok beteg tünetmentes marad, vagy nagyon enyhe tünetek jelentkeznek. Azonban a fertőzöttek nagyobb százalékában, leginkább az idősebbeknél és valamilyen társbetegségekben szenvedő betegeknél nagyon gyakori a súlyos állapot, mely a bakteriális felülfertőződés miatt egyrészt légzési elégtelenség, másrészt szeptikus sokk miatt okozza a beteg halálát.
Klinikai jelentőségét tekintve a Covid–19 időbeli lefolyásának 3 szakasza ismert.
I. szakasz (fertőzés korai szakasza):
légúti
gyomor – bélrendszeri tünetek
lázas állapot
II. szakasz (tüdőfázis)
tüdőgyulladás alakul ki
III. szakasz
szisztémás gyulladás kialakulása, citokin vihar a szerteágazó klinikai tünetekkel MAS (makrofágaktivációs szindróma) HLH (hemofagocitas limfohisztiocitózis) kialakulásával.
A felnőttkori HLH vírusfertőzések növelhetik az autoimmun, rosszindulatú, vérképzőszervi, idegrendszeri, hormonális, pszichés megbetegedések számát, illetve súlyosbíthatják a már meglévőket.
A kóros immunműködés közvetítésével betegszik meg a tüdő, szív, vese, agy, emésztő rendszer egyaránt az érintett szerv ereinek endothel károsításával, mellyel a szerv specifikus tünetek sokaságát idézik elő irreverzibilisen. Rontva az életminőséget, és jelentősen megrövidítve az életet, életkortól függetlenül, már egészen fiatal kortól is.
A vérnyomás emelkedése, a pulzus és a HRV értékének kb.30 %-os csökkenése több esetben előre jelezheti a betegség bekövetkeztét, illetve a vírus jelenlétére utalhatnak.
HRV érték: a szív válaszkészsége, a teljes ember érzelmi, mentális hormonális, idegi egyensúlyát és élethelyzetekre adott reakcióképességét jelenti. A nagyobb szív frekvencia variabilitás, azaz a HRV az egészség komplex mérőszáma. Leírja, hogy a szív milyen módon képes a belső és külső környezet megváltozott terheléseire, a szívveréstől a szívverésig eltelt időtartamot folyamatosan megváltoztatni. A szív alkalmazkodó képessége a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer optimális összjátékán nyugszik. Megfelelő szívfrekvencia variabilitást akkor ér el a szervezet, ha egyensúly áll fenn a két rendszer között. A szimpatikus rendszer túlsúlyba kerülése a HRV értékét is csökkenti. Ez pedig növeli a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
Az elsődleges, immunrendszert érő támadásra a citokin vihar kifejezés a legtalálóbb, és egyben ezek jelentik a legnagyobb, akut halálozással járó szövődményt.
Az eddigiek során végzett C-peptid hatásosság vizsgálataink egyértelműen az immunrendszer és annak működését előnyösen befolyásoló hatását igazolták tanulmányainkban. Ezért jelen vizsgálatunkban az intranazálisan alkalmazott C peptid hatását vizsgáltuk összesen 30 Covid–19 pozitív- illetve COVID-19 tüneteket mutató esetekben.
Jelen vizsgálatunkkal arra a kérdésre keresünk választ, hogy
Az igazolt Covid–19 pozitív betegek tünetei milyen százalékos arányban jelentek meg?
Milyen volt a társbetegségek aránya?
Milyen arányú volt a nemek közötti megoszlás a vizsgált 30 fő esetében?
Milyen kezelésre szorultak a betegségük lezajlása során?
Általános kezelés mellett, milyen kiegészítő terápiát alkalmaztak?
Kórházi kezelésben részesültek e?
A gyógyulási időtartamuk a szer használata mellett hogyan alakultak?
A szövődmények kialakulási lehetőségeinek tudatában, tervezetten 2 és 6 hónap múlva után követést tartunk szükségesnek, amiatt mert ismert az eddig vizsgált tanulmányainkból, hogy a C-peptid igen hatékonyan képes meggátolni az immunrendszer kóros működéséből eredő késői szövődményeket is, melyeket a szakirodalom igen magas, 60%-os gyakoriságban jelöl meg. Kérdés az, hogy e szövődmények kialakulása a C-peptid használata mellett arányaiban mennyire kedvezően módosulnak majd. Tekintettel arra, hogy az ismert szövődmények sajnos igen súlyos maradandó egészségkárosodást okoznak, végleges munkaképtelenséggel, súlyos esetben korai halálozással járót.
A vizsgált betegek verbális visszajelzése egybehangzóan arról számol be, hogy a C-peptid bevezetését követően a fent vizsgált tünetek rapid gyorsasággal enyhültek, ez által közérzetük jelentősen javult, a gyógyulásba vetett bizalmukkal együtt. A C–peptid használata mellett egyetlen esetben sem voltak megfigyelhetőek a legsúlyosabb szövődmények.
Előszó / Varga Gábor
A centrális proinsulin C peptid jelentősége a COVID-19 terápiában
A COVID-19-ben történő megbetegedések lefolyásának súlyosságát előre jelzi több gyulladásjelző érték vagy cytokin megemelkedése a vérkeringésben, így a CRP és az Il-6 is. [i] [ii] A szív frekvencia variabilitás (HRV) több mint 40%-os csökkenése 72 órával megelőzi a CRP 50%-os emelkedését COVID-19 fertőzésben megbetegedetteknél egy tanulmány alapján. [iii] A HRV hirtelen jelentős csökkenése minden bizonnyal a cholinerg gyulladás gátló pálya meggyengülését vagy egyenesen összeomlását jelzi. A tudományos konszenzus alapján ennek a gyulladás gátló pályának az erősítésével a cytokin vihar megelőzhető vagy legalább enyhíthető. [iv] [v] [vi] Egy állatkísérletben kimutatták, hogy a vagus ideg RMSSD-vel mért aktivitásának növekedésével az agyi gyulladásos folyamatok és az ebből eredő agykárok is csökkenthetőek. Az RMSSD a HRV tisztán paraszimpatikus részének az egyik mértékegysége. [vii] Ezek az összefüggések nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a cytikonek mellett a COVID-19 tüskefehérjéje át tud hatolni a vér agy gáton és elő tud idézni agyi gyulladásos folyamatokat, amelyek neurológiai károkhoz vagy pszichiátriai betegségekhez vezethetnek. [viii] [ix] [x] Idős vagy krónikus betegek általában csökkent paraszimpatikus – vagus ideg – aktivitással rendelkeznek, ami hozzájárulhat a COVID-19 fertőzés súlyosabb kimeneteléhez. [xi] Ebből adódóan a paraszimpatikus idegrendszer aktivitásának az erősítése, annak rugalmasságának növelése elősegítheti a COIVD-19 fertőzés súlyos kimenetelének megelőzését és a betegség hatékony kezelését. Ebből a célból az egyik legígéretesebb eljárás a proinzulin c peptid intranazális alkalmazása. A c-peptid vérkeringésbe történő bejuttatásával a vagus ideg, a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása megnövelhető az inzulin-függő diabetes mellitusban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok alapján. Éppen ez a betegcsoport az egyik legsúlyosabban érintett a koronavírus betegség kedvezőtlen kimenetelét illetően, vélhetően éppen a viszonylagosan alacsony HRV-jük következtében is. [xii] [xiii] Állatkísérletek alapján a c-peptid közvetlenül az agyba juttatva jóval nagyobb hatást gyakorol a paraszimpatikus idegrendszerre a vérkeringésbe juttattatásához képest. [xiv] A proinsulin c peptid az orr nyálkahártyán keresztül hatékonyan bejut az agyba. [xv]
Az agyba juttatott c peptid fiziológiai jelentősége minden bizonnyal túlmutat a HRV stabilizáló hatásán is. A COVID-19-ben elhunyt betegek vizsgálatai arra világítottak rá, hogy náluk gyakran fokozódott az aktivitása a helyi immunsejteknek a microgliáknak az agyban, aminek a gyulladásos folyamatok beindításában és fenntartásában van jelentősége. [xvi] A sejt vázszerkezetet szabályzó molekuláris olló, a cofilin hiperaktivitása az elsődleges oka a microgliák túlaktiválásának. Ebből kifolyólag, ha a cofilin hiperaktivitását kiküszöböljük, a microgliák túlaktivitása is megszűnik. [xvii] [xviii] A proinsulin c peptid a HRV növelő hatásán kívül lymphocitákban képes a cofilin aktivitását csökkenteni. Mivel a lymphociták modellül szolgálhatnak a microgliák, ill. a neuronok viselkedéséhez az agyban, a proinsulin c peptid a microgliák túlaktivitásának csökkentésén keresztül is csökkentheti az agyi gyulladásos folyamatokat a HRV-növelő képességén túl is. [xix]
Érdekes módon a proinsulin c peptid a HRV növekedése mellett képes a cofilin inaktiválására limfocitákban is, amelyek modellként szolgálhatnak a mikroglia és az idegsejtek számára is.
Alkalmazott proinzulin C-peptid spray
A tanulmányban szereplő felhasználók a Max Immun Kft. által gyártott és forgalmazott VargaPeptide bőrápoló spray-t használták saját felelősségre orrsprayként, azaz nem címke szerinti, off label használatról van szó, ugyanolyan módon, mint ahogy az a Phelan-McDermid szindrómára alkalmazott intranazális inzulin esetében történt és történik a gyakorlatban.
A 20 ml-es üvegben 18 ml C-peptidet tartalmazó oldat található. A spray-fej egy fújással a VargaPeptide sprayből 0,108 mg proinzulin C–peptidet juttat ki az üvegből, a VargaPeptide 0,5-ösből ennek felét, 0,05 mg-ot, a VargaPeptide 2-esből 0,216 mg–ot.
A spray 0,8% sóoldatot tartalmaz. Az egyéb összetevők megfelelnek a gyógyszertisztaság
kritériumainak. A proinzulin C–peptid tisztasága 98-99%-os.
A vizsgálat ismertetése
2020. szeptember hónaptól 2020. december hónap végéig 30 fő COVID–19 pozitív betegnél vizsgáltuk a C-peptid hatásosságát.
a vizsgált személyek a C peptidet mind a 0.5, 1 és 2-es erősségben használták, személyenként mindenki egy faját, általában 4 óránként 1-1 fújást, masszív tünetek esetén 2 óránként 1-1 fújást alkalmazva
betegek életkora 17 évtől 76 éves korig terjedt
nemek megoszlása valamivel több a nők (20), mint a férfiak (10) száma
A vizsgált tüneteket 3 csoportra osztottuk:
Gyakori tünetek: melyek 9 főnél nagyobb számban jelentek meg. Közepes gyakoriságú tünetek: 4-8 közötti gyakoriságú eseteket soroltuk. Ritka tünetek: a 1-3 terjedő eseteket soroltuk.
Egyéb vizsgálati szempontok:
O2 terápia,
gépi lélegeztetés
mély altatás
Valamennyi beteg a C-peptid spray-t a diagnosztizálás követő 3 napon belül kezdte el használni.
A kutatásban résztvevők száma, neme, életkora és társbetegségei
A vizsgált betegek verbális visszajelzése egybehangzóan arról számol be, hogy a C-peptid szer bevezetését követően a fent vizsgált tünetek rapid gyorsasággal enyhültek, ez által közérzetük jelentősen javult, a gyógyulásba vetett bizalmukkal együtt. A C-peptid használata mellett egyetlen esetben sem voltak megfigyelhetőek a legsúlyosabb szövődmények.
A jelen vizsgálattal összefüggő publikációk
[i] Gorham J, Moreau A, Corazza F, Peluso L, Ponthieux F, Talamonti M, Izzi A, Nagant C, Ndieugnou Djangang N, Garufi A, Creteur J, Taccone FS. Interleukine-6 in critically ill COVID-19 patients: A retrospective analysis. PLoS One. 2020 Dec 31;15(12):e0244628. doi: 10.1371/journal.pone.0244628. PMID: 33382773; PMCID: PMC7774924.
[ii] Ahnach M, Zbiri S, Nejjari S, Ousti F, Elkettani C. C-reactive protein as an early predictor of COVID-19 severity. J Med Biochem. 2020 Oct 2;39(4):500-507. doi: 10.5937/jomb0-27554. PMID: 33312067; PMCID: PMC7710381.
[iii] Frederick Hasty, MD, Guillermo García, MD, Col Héctor Dávila, MD, MSS, MC, USAR (Ret.), S Howard Wittels, MD, Stephanie Hendricks, BA, Stephanie Chong, DNP, CRNA, ARNP, Heart Rate Variability as a Possible Predictive Marker for Acute Inflammatory Response in COVID-19 Patients, Military Medicine, , usaa405, https://doi.org/10.1093/milmed/usaa405
[iv] Huston JM, Tracey KJ. The pulse of inflammation: heart rate variability, the cholinergic anti-inflammatory pathway and implications for therapy. J Intern Med. 2011 Jan;269(1):45-53. doi: 10.1111/j.1365-2796.2010.02321.x. PMID: 21158977; PMCID: PMC4527046.
[v] Haarala A, Kähönen M, Eklund C, Jylhävä J, Koskinen T, Taittonen L, Huupponen R, Lehtimäki T, Viikari J, Raitakari OT, Hurme M. Heart rate variability is independently associated with C-reactive protein but not with Serum amyloid A. The Cardiovascular Risk in Young Finns Study. Eur J Clin Invest. 2011 Sep;41(9):951-7. doi: 10.1111/j.1365-2362.2011.02485.x. Epub 2011 Feb 17. PMID: 21323913.
[vi] Sajadieh A, Nielsen OW, Rasmussen V, Hein HO, Hansen JF. C-reactive protein, heart rate variability and prognosis in community subjects with no apparent heart disease. J Intern Med. 2006 Oct;260(4):377-87. doi: 10.1111/j.1365-2796.2006.01701.x. PMID: 16961675.
[vii] Frasch MG, Szynkaruk M, Prout AP, Nygard K, Cao M, Veldhuizen R, Hammond R, Richardson BS. Decreased neuroinflammation correlates to higher vagus nerve activity fluctuations in near-term ovine fetuses: a case for the afferent cholinergic anti-inflammatory pathway? J Neuroinflammation. 2016 May 10;13(1):103. doi: 10.1186/s12974-016-0567-x. PMID: 27165310; PMCID: PMC4894374.
[viii] Rhea, E.M., Logsdon, A.F., Hansen, K.M. et al. The S1 protein of SARS-CoV-2 crosses the blood–brain barrier in mice. Nat Neurosci (2020). https://doi.org/10.1038/s41593-020-00771-8
[x] Achar, A.; Ghosh, C. COVID-19-Associated Neurological Disorders: The Potential Route of CNS Invasion and Blood-Brain Barrier Relevance. Cells2020, 9, 2360.
[xi] Prinsloo GE, Rauch HG, Derman WE. A brief review and clinical application of heart rate variability biofeedback in sports, exercise, and rehabilitation medicine. Phys Sportsmed. 2014 May;42(2):88-99. doi: 10.3810/psm.2014.05.2061. PMID: 24875976.
[xii] Johansson BL, Borg K, Fernqvist-Forbes E, Odergren T, Remahl S, Wahren J. C-peptide improves autonomic nerve function in IDDM patients. Diabetologia. 1996 Jun;39(6):687-95. doi: 10.1007/BF00418540. PMID: 8781764.
[xiii] Barron E, Bakhai C, Kar P, Weaver A, Bradley D, Ismail H, Knighton P, Holman N, Khunti K, Sattar N, Wareham NJ, Young B, Valabhji J. Associations of type 1 and type 2 diabetes with COVID-19-related mortality in England: a whole-population study. Lancet Diabetes Endocrinol. 2020 Oct;8(10):813-822. doi: 10.1016/S2213-8587(20)30272-2. Epub 2020 Aug 13. PMID: 32798472; PMCID: PMC7426088
[xiv] Okamoto S, Kimura K, Kitamura T, Cañas X, Yoshida T, Saito M. Proinsulin C peptide obviates sympathetically mediated suppression of splenic lymphocyte activity in rats. Diabetologia. 2000 Dec;43(12):1512-7. doi: 10.1007/s001250051562. PMID: 11151760.
[xv] Derkach KV, Perminova AA, Buzanakov DM, Shpakov AO. Intranasal Administration of Proinsulin C-Peptide Enhances the Stimulating Effect of Insulin on Insulin System Activity in the Hypothalamus of Diabetic Rats. Bull Exp Biol Med. 2019 Jul;167(3):351-355. doi: 10.1007/s10517-019-04525-w. Epub 2019 Jul 26. PMID: 31346872.
[xvi] Matschke J, Lütgehetmann M, Hagel C, Sperhake JP, Schröder AS, Edler C, Mushumba H, Fitzek A, Allweiss L, Dandri M, Dottermusch M, Heinemann A, Pfefferle S, Schwabenland M, Sumner Magruder D, Bonn S, Prinz M, Gerloff C, Püschel K, Krasemann S, Aepfelbacher M, Glatzel M. Neuropathology of patients with COVID-19 in Germany: a post-mortem case series. Lancet Neurol. 2020 Nov;19(11):919-929. doi: 10.1016/S1474-4422(20)30308-2. Epub 2020 Oct 5. PMID: 33031735; PMCID: PMC7535629.
[xvii] Alhadidi Q, Shah ZA. Cofilin Mediates LPS-Induced Microglial Cell Activation and Associated Neurotoxicity Through Activation of NF-κB and JAK-STAT Pathway. Mol Neurobiol. 2018 Feb;55(2):1676-1691. doi: 10.1007/s12035-017-0432-7. Epub 2017 Feb 13. PMID: 28194647; PMCID: PMC5554748.
[xviii] Shaw AE, Bamburg JR. Peptide regulation of cofilin activity in the CNS: A novel therapeutic approach for treatment of multiple neurological disorders. Pharmacol Ther. 2017 Jul;175:17-27. doi: 10.1016/j.pharmthera.2017.02.031. Epub 2017 Feb 20. PMID: 28232023; PMCID: PMC5466456.
[xix] Aleksic M, Walcher D, Giehl K, Bach H, Grüb M, Durst R, Hombach V, Marx N. Signalling processes involved in C-peptide-induced chemotaxis of CD4-positive lymphocytes. Cell Mol Life Sci. 2009 Jun;66(11-12):1974-84. doi: 10.1007/s00018-009-9057-y. PMID: 19373435.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
